A jégmentes időszakban sem unatkoztak a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű apukacsapatának és öregfiúkgárdájának tagjai: hetente két görhokiedzésen találkozhatott, aki kedvet érzett a jégkorong ezen változatához. A múlt héten egy Békéscsaba elleni barátságos meccsel zárták a nyári szezont.
Ha nem akarsz lemaradni a szegedi hoki és a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű híreiről, kövess minket a Facebookon és az Instagramon!
– Betonon is örömét leljük a jégkorongnak, ezért a nyári időszakban heti két alkalommal nyomtuk a görhokit a szegedi műjégpályán. Amikor beszélgettem a békéscsabai Pásztor Robi barátommal, kiderült, hogy ők szintén szeretik ezt a változatot. Több sem kellett, kihívtuk őket egy barátságos meccsre – mesélte Hajdu András Levente, aki Kecskés Tamással közösen szervezte meg a görkorcsolyás edzéseket és a mérkőzést.
A találkozón megkeverték a kártyákat: mivel az ellenfél létszámban szűkösebben állt fel, több szegedi is átállt segíteni, ráadásul mindkét kapuban a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű játékosa foglalt helyet. Igyekeztek egyenlően elosztani a sorokat, és hogy ez jól sikerült, azt jelzi a 7–7-es végeredmény.
– Jó vendéglátók voltunk, nehogy elijesszük a csabaiakat – mondta viccesen Hajdu András Levente. – A szegedi pálya betonfelülete kiválóan alkalmas erre a sportra is, jól tapadnak rajta a görkorcsolya speciális kerekei. Szuperül sikerült a meccs, ahogyan az egész görhokis szezonra is ezt tudom mondani. Jövőre biztos, hogy újra belevágunk.
Az edzéseken, amelyeken átlagosan 10-15 szegedi vett részt, olykor feltűntek az OB II-es csapat tagjai is, akik számára jól be lehetett illeszteni a felkészülésbe a közös mozgásokat. Most viszont szünet jön, hiszen már hízik a jég, augusztusban pedig már igazi korcsolyán folytatódik a felkészülés.
– Már éleztetjük a korikat, mindenki igyekszik pótolni a hiányzó felszerelését, várjuk a kezdést. Az addig hátralévő két hétben biztos, hogy elvonási tüneteink lesznek, de utána annál nagyobb örömmel lépünk újra pályára – mondta az apukák és az öregfiúk nevében is Hajdu András Levente.
Szöveg: Gyúrós István
