Etikai Kódex

TISZA VOLÁN SC

ETIKAI ÉS VISELKEDÉSI KÓDEXE

 1. Az Etikai és Viselkedési Kódex Általános irányelvei és hatálya
 2. Az Edzők Etikai és Viselkedési Kódexe
 3. Sportolók Etikai és Viselkedési kódexe
 4. Hozzátartozók Etikai és Viselkedési kódexe
5. Fair play szabályok
5.1 Edzőknek
5.2 Szülőknek és Hozzátartozóknak
5.3 Sportolóknak

 6. Etikai Bizottság és szankciók
 7. Az Etikai és Viselkedési Kódex megváltoztatása

 

1. Az Etikai és Viselkedési Kódex Általános irányelvei és hatálya
Jelen Etikai és Viselkedési Kódex (továbbiakban: Kódex) célkitűzése az általános elvek és az edzők,
valamint játékosok és sportolók körében felmerült leggyakoribb helyzetekre vonatkozó döntési szabályok
rögzítése.
Legfőbb célja az edzőkkel együtt dolgozó egyének és csapatok jólétének és védelmének biztosítása.  A
jelen Kódex általánosan is érvényes értékrendet rögzít. Az edzők egyéni felelőssége annak meghatározása,
hogy miképpen érik el a lehetségesen legmagasabb magatartási normákat.
Jelen Kódex elsősorban az edzőket érinti, akiknek hatáskörébe tartozik a sportoló gyermekek jólétének
védelme és jégkorong tudásának fejlesztése, azonban személyi hatálya kiterjed és vonatkozik a TISZA
VOLÁN SC, mint sportegyesület (továbbiakban: Klub/Egyesület) valamennyi tagjára, sportolójára,
szerződéses alkalmazottjára, illetve önkéntes, nem fizetett segítőjére, továbbá az Egyesület és annak
Szakosztályai által szervezett eseményeken, rendezvényeken résztvevő személyekre (vendég, szurkoló, stb.)
különös tekintettel a sportolók hozzátartozóira.
A jelen Kódex megalkotása, az ezzel kapcsolatos szabályozás és annak betartatása az Egyesület
Elnökségének hatáskörébe tartozik, amely egyben gondoskodik az ehhez kapcsolódó szervezeti struktúra
kialakításáról és egyes feladatok ennek keretében történő delegálásáról.
Minden olyan személy, aki tagja vagy sportolója, alkalmazottja, önkéntese vagy szerződéses partnere az
Egyesületnek, köteles jelen – Elnökség által szerkesztett és Küldöttközgyűlés által jóváhagyott – Kódexet
betartani illetve betartatni különös tekintettel annak irányelveire és elvárt viselkedési normáira. Ezen
túlmenően az Egyesület és annak Szakosztályai által szervezett eseményeken, rendezvényeken történő
részvétel – vendégekre, szurkolókra, hozzátartozókra, stb. kiterjedően – elengedhetetlen feltétele a jelen
Kódexben foglaltak elfogadása és betartása azzal, hogy a fentiek szerinti eseményen, rendezvényen való
megjelenéssel valamennyi résztvevő a Kódexben foglaltakat magára nézve kötelezőnek fogadja el.
Jelen Kódex egyidejűleg rendelkezik az Etikai Bizottságának létrehozásáról és működéséről, melynek
feladat- és hatáskörébe tartozik a Kódex irányelveinek, előírásainak betartatása. Az Egyesület elkötelezett a
tekintetben, hogy tagjai, edzői, sportolói, alkalmazottai, önkéntesei valamint a sportolók hozzátartozói és
az Egyesület illetve Szakosztályai által szervezett események, rendezvények valamennyi résztvevője
betartják a jelen Kódexet, mint a sportszerűség (fair play) alapkövét.

 

2. Az Edzők Etikai és Viselkedési Kódexe
Az edzők becsületesek, tisztességesek és másokkal szemben tisztelettudóak. Tiszteletben tartják és
védelmezik az emberi és személyiségi jogokat, és szándékosan nem vesznek részt diszkriminatív
gyakorlatban, illetve azt nem segítik elő.
2.1. Mint edző elfogadom, hogy példakép vagyok.  Mint ilyen, minden esetben köteles vagyok a sport
legmagasabb elvei, tisztasága és méltósága szerint viselkedni illetve a fair play írott és íratlan szabályai
szerint eljárni.
2.2. Mint edző konzultálok és együttműködöm a többi edzővel, az érintett szakosztályvezetővel és az
elnökséggel, továbbá a szakszövetséggel és egyéb külső intézményekkel illetve szervekkel annak
érdekében, hogy a sportolóim és az Egyesület érdekeinek legjobban megfeleljek.
2.3. Edzőként elfogadom, hogy semmiféle olyan cselekedet nem megengedett, amely sérti a fiatal
sportolók fizikai, mentális vagy érzelmi állapotát mialatt a Klub által biztosított programban,
rendezvényen vagy eseményen vesznek részt.
2.4. Edzőként elfogadom, hogy nem megengedett a durva hangnem, durva szavak, káromkodó nyelvezet
használata sem a sportolókkal, sem az ellenféllel, sem a játékvezetőkkel vagy a szurkolókkal szemben.
2.5. Edzőként elfogadom, hogy nem megengedett a gyermekek fizikális vagy verbális megalázása, sem
nyilvánosan, sem négyszemközt.
2.6. Edzőként minden körülmények között megőrzöm, megtartom az önfegyelmet és önkontrollomat.
2.7. A győzelem fontos, de nem az egyetlen és nem is a legfontosabb szempont. Gyermekekkel való
törődés fontosabb, mint a győzelem. Szem előtt tartom, hogy ők a sportban szórakozás, valamint a
fizikai és mentális fejlődésük miatt vesznek részt.
2.8. Edzőként pozitív példakép leszek sportolóim, játékosaim számára, érzelmileg értett és felelősségteljes
magatartást tanúsítok fizikai és mentális épségükre éberen ügyelve.
2.9. Bőkezűen bánok a megérdemelt dicséret eszközeivel. Következetes, becsületes, fair és igazságos
leszek játékosaimmal, sportolóimmal; őket nyilvánosan nem kritizálom és velük nem kiabálok,
minden esetben törekszem a hatékony kommunikációra és edzői munkára.
2.10. Tréning és edzésprogramok:
Az egyéni sportolók, továbbá játékosok, a játékosok egyes csoportjának és a teljes csapat szakszerű
edzésprogramjának az elkészítése az edzők felelőssége. A tréning program heti lebontásban
részletesen leírva tartalmazza:
 a gyakorlat tartalmának pontos leírását,
 a tréning célját és célkitűzéseit,
 az ismétlések számát és
 azon követelményeket, amelyek szükségesek a program kielégítő végrehajtásához.

 

A fenti tartalmú programot és információkat az edzők dokumentált formában minden tárgyév
augusztus 01. napjáig az Elnökség rendelkezésére bocsátják.
Az edzésprogramok bizalmas természetűek és csak az Elnökség tagjai részére elérhetőek. Az
Elnökségnek jogában áll ezen információtat a Klub alkalmazásában vagy szerződésben álló minden
edzővel megosztani.
2.11. Edzőként törekszem a tréning programommal kapcsolatos megnyilatkozásaim pontosságára és a
félreérthetőség elkerülésére.
2.12. Csapat- vagy keret összeállítás:
Edzőként a sportolók közötti egyenlő játékidő illetve versenylehetőség elvét alkalmazom akár hazai,
akár nemzetközi mérkőzéseken illetve versenyeken. Elfogadom és tudomásul veszem, hogy az edzők
ettől az alapvető elvtől nem térhetnek el kivéve, ha az egy adott, fontos mérkőzés vagy verseny
elvesztésének kockázatával jár.
2.13. Toborzás:
Edzőként elfogadom, hogy toborzás esetén az edzők gondossággal kötelesek eljárni más csapatban
játszó játékos érdekeinek védelmében. Az edző köteles megbeszélést folytatni a gyermek szüleivel
(törvényes képviselőjével) és arról írott feljegyzést készíteni az Elnökség részére mielőtt bármilyen
szóbeli vagy egyéb elkötelezettség kerül kinyilvánításra. Az Elnökség maximum 10 (tíz) napon belül
írásban köteles válaszolni az edzői javaslatra illetve a feljegyzésben leírtakra.
2.14. Sportolók, játékosok teljesítményének értékelése:
Edzőként vállalom, hogy csak a jelen Kódexben foglaltakkal összeegyeztethető gyakorlatot
alkalmazom mind a sportolók kiválasztásánál, mind csapat- és keret összeállításnál, mind az egyéni
vagy csapat teljesítmények értékelésénél. Az edző és sportoló (játékos) közötti kapcsolatban a
megfelelő visszacsatolás célját szolgáló folyamatot (gyakorlatot) alakítom ki.
Sportolóim teljesítményét a lényeges és hivatalos, az Elnökség által jóváhagyott program
követelményei alapján értékem.
2.15. Alkoholt sem edzőként, sem nézőként vagy vendégként nem fogyasztok sem a
sportlétesítményekben, sem az Egyesület vagy a szakszövetség által szervezett eseményen,
rendezvényen.
2.16. Adatvédelem és adatkezelés:
Edzőként tudomásul veszem és vállalom, hogy az edzői feladataim ellátása során a részemre
bármilyen formátumban átadott dokumentumban rögzített illetve azzal összefüggésben egyébként
bármilyen formában tudomásomra jutott – az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) illetve AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (GDPR) értelmében – személyes adatnak minősülő
adatot a vonatkozó adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek – különös tekintettel az Infotv. és a
GDPR rendelkezéseinek – valamint az Egyesület hatályos adatkezelési- és adatvédelmi
szabályzatának megfelelően és azok betartásával vagyok jogosult és köteles kezelni.

 

E személyes adatokat az edző minden esetben bizalmasan és fokozott körültekintéssel eljárva köteles
kezelni, és ennek során fokozott titoktartási kötelezettség terheli, mely kötelezettség nem csupán a
személyes adatok megőrzésére illetve engedély nélküli kiszolgáltatásának tilalmára terjed ki, hanem az
edző ezen túlmenően is köteles az adatok megőrzéséhez szükséges intézkedéseket megtenni és azok
megóvásáról kellő körültekintéssel gondoskodni annak érdekében, hogy az illetéktelen személyek által
ne legyen hozzáférhető.
2.17. Edzőként elfogadom és tudomásul veszem, hogy köteles vagyok maradéktalanul betartani és eleget
tenni az Elnöksége által jelen Kódexben megfogalmazott szabályoknak, irányelveknek, elvárásoknak
és viselkedési normáknak azzal, hogy azok megsértése a jelen Kódexben foglalt illetve az Egyesülettel
fennálló jogviszonyomat szabályozó szerződésben vagy egyéb okiratban rögzített szankciókat
vonhatja maga után.

 

3. Sportolók Etikai és Viselkedési kódexe
3.1. Sportolóként az edzői, sportvezetői utasításokat betartom, elfogadom, továbbá edzőmet,
sportolótársamat vagy az Egyesület vezetőit nyilvánosan nem kritizálom, és ezen túlmenően is
tartózkodom minden olyan magatartástól vagy megnyilvánulástól, amely az Egyesület jó hírnevét,
hitelképességét sértheti vagy veszélyeztetheti illetve egyébként negatív megítélését vonhatja maga
után.
3.2. Az Egyesület sportolójaként (játékosaként) edzéseken és mérkőzéseken fegyelmezetten,
kötelességtudóan, a rám bízott feladatot maximálisan koncentrálva és a legjobb tudásom szerint
végrehajtva végzem.
3.3. Sportolóként igyekszem magammal szemben önkritikus lenni és elfogadom a kritikát, jó tanácsot,
társaimban a jót keresem, magam is a jóra törekszem.
3.4. Sportolóként legfőbb célom, hogy minél magasabb szinten sajátítsam el sportágam alapjait.
3.5. Társaimat nem bántom, az adott helyen és időpontban alkotó légkörrel, segítő szándékkal javítom
hibáit és hibáimat.
3.6. Sportolóként elfogadom, hogy a csapat illetve az Egyesület érdekei, értékei a legfontosabbak, azokat
saját érdekeim elé helyezem.
3.7. Amennyiben sportolóként az Egyesület által biztosított illetőleg előírt ruházatot kötelező viselni egy
adott rendezvényen, úgy annak maradéktalanul eleget teszek.
3.8. Az Egyesület által sportolóként részemre biztosított sportruházat és spoteszközök állagát megóvom.
3.9. Az iskolai tanulmányaimra sportolóként is kiemelt figyelmet fordítok, tudomásul veszem, hogy az
iskolában nyújtott teljesítményem befolyásolja a sporttevékenységemet. A képességeimhez mérten
gyenge tanulmányi eredményem, hanyagságom vagy iskolai fegyelmezetlenségem miatt, akár ki is
maradhatok a csapatomból.
3.10. A csapattal illetve sporttársaimmal közösen mindent megteszünk a győzelemért, tiszteljük az
ellenfelünket.
3.11. A Klub pozitív szellemiségét a nap 24 órájában magaménak vallom.
3.12. A játékvezetői ítéleteket elfogadom, ezzel kapcsolatosan különösen tartózkodom minden olyan
reakciótól vagy megnyilvánulástól, amely a csapat vagy az Egyesület hátrányára válhat.
3.13. Elektronikai eszközeimet (mobiltelefon, laptop, táblagép, mp3, stb.) kizárólag az edzők engedélyével
használom. Megértem és tudomásul veszem, hogy erre azért van szükség, hogy az adott feladatra
pontosabban tudjak koncentrálni, így ezeket az eszközöket a kért időpontokban kikapcsolt
állapotban tartom.
3.14. A csúnya illetlen szavak használatát kerülöm, tartózkodom bármilyen agresszív vagy erőszakos
megnyilvánulástól, minden esetben az intelligens kommunikációra és viselkedésre törekszem.
3.15. A versenyeken, sporteseményeken, rendezvényeken fokozottan ügyelek arra, hogy ne hozzak
szégyent a Klubra, tisztában vagyok vele, hogy ezzel negatív megítélése lesz társaimnak és edzőimnek
egyaránt.

 

3.16. Sporttevékenységem vagy egyéb egyesületi kötelezettségeim során minden esetben ügyelek a pontos
megjelenésre, és tudomásul veszem, hogy az edzésről, mérkőzésről vagy egyéb eseményről, történő
késésem tiszteletlenség mind az Egyesület, mind a csapat- illetve sporttársaim, mind a Klub felé.
Amennyiben edzésről, mérkőzésről vagy más egyesületi eseményről, rendezvényről hiányzom, úgy
arról azt megelőzően edzőmet tájékoztatom, aki engedélyt adhat az indokolt hiányzásra, illetve
amennyiben az előzetes tájékoztatás nem lehetséges, úgy hiányzásomat/mulasztásomat
haladéktalanul kimentem és igazolom.
3.17. Probléma esetén, időben, bizalommal és őszintén fordulok edzőimhez, a Klub vezetőihez együtt
keresve a megoldást.
3.18. Az edzések, mérkőzések vagy versenyek után tiszta ruhában, megtisztálkodva indulok haza.
3.19. A sportlétesítményt, pályát és annak környezetét, az öltözőket, a lelátót mindig tisztán hagyom, annak
rendjét betartom.

 

4. Hozzátartozók Etikai és Viselkedési kódexe
4.1. A szülő vagy törvényes képviselő akarata ellenére nem kényszeríti a gyermekét arra, hogy sportoljon;
továbbá soha nem felejti el, hogy a sport játék és gyermeke elsősorban jól szeretné érezni magát a
csapatban illetve az Egyesületben. Minden szülő vagy törvényes képviselő emlékszik arra és szem
előtt tartja, hogy nem minden sportolóból lesz élversenyző vagy olimpikon, miként 90.000 kanadai
hokisból is csak egy lesz NHL játékos, miközben Magyarországon összesen kb. 4.000 jégkorongozó
van.
4.2. A szülő illetve törvényes képviselő tudomásul veszi, hogy U12 korosztálytól felfelé még a szülő vagy
a törvényes képviselő sem tartózkodhat az öltözőben.
4.3. A szülő vagy törvényes képviselő illetve más hozzátartozó (rokon, barát/barátnő):
 nem avatkozik be, nem tesz megjegyzést az edző tevékenységére sem edzésen, sem mérkőzésen,
és más egyéb formában sem veszi át az edző feladatát; esetleges problémáját vagy kifogásait
négyszemközt beszéli meg az edzővel kulturált hangnemben;
 nem utasítja a játékost arra, hogyan helyezkedjen, játsszon, nem ad edzés vagy mérkőzés közben
tanácsokat neki, különösen nem az edzői utasításokkal szemben;
 edzés, mérkőzés alatt nem tartózkodik a játéktéren, vagy a csere/büntető padokon illetve az
edzők és sportvezetők részére kijelölt technikai zónában, kivéve ha arra egyéb jogcímen jogosult
hivatalos személy;
 a sportoló (játékos) helyett nem viszi a sportfelszerelést, szerelészsákot illetve sporteszközt;
 nem próbálja kierőszakolni az edzőknél gyermeke illetve rokona/ismerőse keretbe illetve
csapatba kerülését vagy beállítását valamelyik sorba, posztra, pozícióba;
 mind az edzésen, mind a mérkőzésen vagy egyéb sporteseményen tartózkodik a trágár,
megbotránkoztató viselkedéstől, beszédtől;
 civilizáltan viselkedik akkor is, ha a játékvezető döntésével nem tud teljesen azonosulni, így
különösen tartózkodik agresszív, arrogáns vagy egyébként megbotránkoztató magatartástól,
megnyilvánulástól illetve trágár beszédtől;
 tudomásul veszi, hogy az edzéseken, mérkőzéseken, versenyeken illetve az Egyesület egyéb
rendezvényein, sporteseményein csak azoknak van helye, akik betartják az alapvető viselkedési
szabályokat különös tekintettel a jelen Kódexben meghatározott viselkedési normákra és
elvárásokra;
 mérkőzéseken, versenyeken és tornákon sportszerűen viselkedik, felelősséggel képviseli az
Egyesületet, és ennek keretében különösen tartózkodik minden olyan magatartástól,
megnyilvánulástól, amely akár a sportoló, akár a csapat, akár az Egyesület negatív megítélését
vonhatja maga után vagy egyébként hátrányos jogkövetkezményekkel jár;
 mérkőzések és tornák alkalmával nem inzultálja sem verbálisan sem tettleg a hivatalos
személyeket /edzők, bírók, zsűri, orvos/, az ellenfelet vagy más szurkolókat illetve vendégeket,
így különösen tartózkodik minden erőszakos megnyilvánulástól.

 

5. Fair play szabályok
5.1. Edzőknek:
 A mérkőzések, versenyek és edzések beosztásánál ésszerű leszek, szem előtt tartom, hogy a
sportolóknak (játékosoknak) más elfoglaltságuk, kötelezettségeik is vannak.
 Sportolóimat (játékosaimat) sportszerűségre nevelem, és arra, hogy tiszteljék a szabályokat,
sporttársaikat, a Klubot és annak sportvezetőit, továbbá a játékvezetőket és az ellenfeleket is.
 A játékvezetők személyét tiszteletben tartom, és az általuk hozott döntéseket elfogadom.
 Ügyelek arra, hogy minden sportoló (játékos) a fejlődéséhez szükséges mértékben részesüljön
oktatásban, támogatásban, és játékidőben illetve versenyzési lehetőségben egyaránt.
 Nem gúnyolom ki sportolóimat (játékosaimat) és nem kiabálok velük, ha hibát ejtenek vagy
gyengén teljesítenek.
 Szem előtt tartom, hogy sportolóim (játékosaim) a játék öröméért sportolnak, és ebben erősítem
őket.
 Ügyelek arra, hogy az eszközök és felszerelések biztonságosak legyenek, és megfeleljenek az
adott sportoló (játékos) életkorának és képességeinek egyaránt.
 Szem előtt tartom, hogy a sportolóknak (játékosoknak) illetve az Egyesület programjában,
sportrendezvényén résztvevőknek olyan edzőre van szükségük, akit tisztelhetnek, melynek
érdekében tisztelem és elismerem őket, továbbá jó példát mutatok.
 Gondoskodom saját magam megfelelő képzéséről, folyamatosan fejlesztem edzői tudásomat és
képességeimet.
 A sportolóim és a sportág érdekében együttműködöm az egyesületi és szakszövetségi
sportvezetőkkel valamint a szülőkkel (törvényes képviselőkkel).
5.2. Szülőknek és hozzátartozóknak:
 Tudomásul veszem, hogy a gyermekem/hozzátartozóm nem értem sportol, hanem önmagáért.
 Megbízom az Egyesület szakembereinek hozzáértésében, ezért hoztam ehhez a Klubhoz a
gyermekem/hozzátartozóm.
 Arra biztatom a gyermekem/hozzátartozóm, hogy tartsa be a játékszabályokat, és a konfliktusok
megoldása során kerülje az erőszakot.
 Arra tanítom a gyermekemet/hozzátartozómat, hogy mindent beleadni legalább olyan fontos,
mint győzni.
 Az Egyesület edzőit tisztelem, a gyermekemért/hozzátartozómért dolgoznak.
 Pozitívan állok az Egyesülethez és annak valamennyi szakosztályához illetve a választott
sportághoz.
 Sosem gúnyolom ki a gyermekem/hozzátartozóm, és nem kiabálok vele, ha hibát ejt vagy
versenyben veszít.
 Elismerem a szép játékot és jó teljesítményt, akár a saját gyermekem/hozzátartozóm csapatától,
akár az ellenfelektől származik.

 Nyilvánosság előtt soha nem kérdőjelezem meg a sportvezetők ítéletét vagy tisztességét.
 A felmerülő problémákat átgondolom, és megbeszélem gyermekem/hozzátartozóm edzőjével.
 Az a fontos számomra, hogy gyermekem/hozzátartozóm egészséges, sport- és sportágbarát
felnőtté váljon.
5.3. Sportolóknak:
 Azért sportolok az adott sportágban, mert én akarom így, nem pedig mások.
 Mindig betartom a szabályokat, és a sportszerűség szellemében játszom.
 Tisztelem az ellenfeleimet.
 Mindig igyekszem higgadt maradni – a verekedés, agresszív viselkedés és az önkontroll nélküli
vitatkozás mindenki számára elronthatja a foglalkozást.
 Mindent megteszek azért, hogy igazi csapatjátékos legyek.
 Nem feledkezem meg arról, hogy a győzelem nem minden; az is fontos, hogy tökéletesítsem a
tudásomat, barátokat szerezzek, és igyekezzek a legjobbat kihozni magamból.
 Nem nyúlok tiltott eszközökhöz, elvárom társaimtól, edzőimtől, ellenfeleimtől, hogy ők se
tegyék.
 Nem feledkezem meg arról, hogy az edzők és sportvezetők engem segítenek. Tisztelem őket, és
döntésüket elfogadom.

6. Etikai Bizottság és szankciók
6.1. Etikai Bizottság szervezete:
Az Etikai Bizottság, mint egyesületi szerv a jelen Kódexben kinyilvánított irányelvek, viselkedési
normák és elvárások gyakorlati alkalmazását és betartását biztosítja akként, hogy a jelen Kódexben
foglaltak megsértése (továbbiakban: etikai kötelezettségszegés) esetén az etikai kötelezettségszegést
kivizsgálja etikai eljárás keretében és ennek során dönt az esetleges szankciók alkalmazásáról.
Az Etikai Bizottság létrehozásáról (felállításáról) és etikai eljárás megindításáról erre irányuló
kezdeményezés esetén minden esetben az Egyesület Elnöke illetve az Elnökség általa kijelölt tagja
dönt és intézkedik eseti („ad hoc”) jelleggel az adott eset valamennyi körülményeire figyelemmel. Az
Etikai Bizottság létrehozását az Egyesület Elnökénél bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv
írásban kezdeményezheti az etikai kötelezettségszegés valószínűsítése esetén, a kötelezettségszegés
tényének konkrét megjelölésével illetve az eljárás alá vonni kívánt személy megjelölésével; mely
kezdeményezés alapján az Egyesület Elnöke mérlegelési jogkörében dönt az etikai eljárás
megindításáról vagy annak mellőzéséről, és e döntéséről az etikai eljárást kezdeményező felet írásban
tájékoztatja a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) munkanapon belül.
Amennyiben az Egyesület Elnöke az etikai eljárás megindításáról dönt, úgy egyidejűleg intézkedik a 3
(három) tagú Etikai Bizottság létrehozásáról, és az Etikai Bizottság elnökének kijelöléséről azzal,
hogy arra hivatalból is jogosult. Ennek során az Egyesület Elnöke az adott etikai kötelezettségszegés
valamennyi körülményeire figyelemmel határozza meg az Etikai Bizottság személyi összetételét és
hívja meg annak tagjait akként, hogy az eseti jellegű Etikai Bizottság legalább egy tagját minden
esetben az érintett egyesületi szakosztály rendes tagjai közül kell az Etikai Bizottságba meghívni.
Amennyiben az Egyesület Elnökének megítélése szerint az eset összes körülményeire figyelemmel –
különösen szakkérdés felmerülése esetén – szükséges vagy indokolt, úgy az Etikai Bizottság tagjai
közé legfeljebb 1 (egy) fő Egyesületen kívüli un. külsős személy is behívható, ezen túlmenően az
Etikai Bizottság tagjai közé csak az Egyesület rendes tagja hívható be és ily módon az Etikai
Bizottságon belül a rendes tagok többségét minden esetben biztosítani kell.
Az etikai eljárást a fentiek szerint létrehozott Etikai Bizottság folytatja le az eljárás alá vont személlyel
vagy – csoportos etikai eljárás esetén – személyekkel szemben.
6.2. Összeférhetetlenség:
Az Etikai Bizottság eljárásban és döntéshozatalában nem vehet részt és ekként nem lehet annak tagja
az a személy:
 aki az eljárás alá vont személy közeli hozzátartozója (Civil tv. 2. § 17. pont);
 aki az eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgatásra kerül;
 aki közvetlenül vagy közvetett módon az eljárás alá vont személy jogi képviselőjeként jár
el, illetve ilyen személy közeli hozzátartozója (Civil tv. 2. § 17. pont);

 akinek egyébként bármilyen módon vagy formában érdeke fűződik az etikai eljárás során
szankció megállapításához vagy éppen annak elmaradásához;
 aki az etikai eljárás alapját képező kötelezettségszegés sértettjének tekinthető vagy egyéb
formában kárvallottja az etikai eljárás alá vont személy cselekményének;
 akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
A 6.2. pont szerinti összeférhetetlenségi okok értelemszerűen vonatkoznak és irányadóak az Etikai
Bizottság eljárása során közreműködő jegyzőkönyvvezető személyére is.
A fentiek szerinti összeférhetetlenséget az érintett személy köteles az Egyesület Elnökének illetve az
Etikai Bizottság Elnökének is bejelenteni, mely összeférhetetlenség az Egyesület Elnöke részéről
hivatalból is megállapítható. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett személyt az
eljárásból ki kell zárni, és amennyiben szükséges az eljárást az összeférhetetlen tag vagy
jegyzőkönyvvezető személyének tevékenységével érintett részében megismétli. A fentiek szerinti
összeférhetetlenség bejelentésére az eljárás alá vont személy vagy annak képviselője is jogosult, ha
annak okát alappal valószínűsíti, azonban erre utólag csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy az
összeférhetetlenség okáról utóbb szerzett tudomást és azt ezt követően haladéktalanul bejelentette.
Az összeférhetetlen tag vagy jegyzőkönyvvezető etikai eljárásból történő kizárásáról szükség esetén
az érintett meghallgatásával illetve nyilatkozatának beszerzésével kell dönteni.
Az összeférhetetlenség bejelentésétől annak elbírálásáig az etikai eljárást fel kell függeszteni, mely
felfüggesztés időtartama azonban a 30 (harminc) napot nem haladhatja meg. Az etikai eljárás
felfüggesztéséről az Etikai Bizottság elnöke dönt.
Az összeférhetetlenség tárgyában tett bejelentést és a hozzákapcsolódó valamennyi nyilatkozatot,
iratot az Etikai Bizottság Elnöke felterjeszti az Egyesület Elnökéhez, aki – az Elnökség többi tagjával
történő szükség szerinti konzultációt követően – dönt a kizárás tárgyában, mely döntés ellen önálló
jogorvoslatnak nincs helye, ezzel kapcsolatos kifogás előterjesztésére az etikai eljárásban hozott
érdemi döntéssel szemben történő jogorvoslat keretében van lehetőség. Amennyiben az Egyesület
Elnöke az összeférhetetlenséget megállapítja és az összeférhetetlenséggel érintett személy etikai
eljárásból történő kizárásáról dönt, úgy egyidejűleg póttag vagy póttagok kijelöléséről dönt illetve új
jegyzőkönyvvezető kerül kijelölésre azzal, hogy a kizárt személy tevékenységével érintett részében az
eljárást a fentiek szerint meg kell ismételni, amennyiben az indokolt. Az Etikai Bizottságba fentiek
szerint meghívott póttag jogai és kötelezettségei megegyeznek bármely más bizottsági tag jogaival és
kötelezettségeivel.
Az összeférhetetlenségi okok és az összeférhetetlenségi eljárás fenti szabályai értelemszerűen
irányadóak a jogorvoslati eljárásban is azzal, hogy a jogorvoslati (másodfokú) eljárásban – a fentieken
túlmenően – nem vehet részt és nem működhet közre az a személy, aki az elsőfokú etikai határozatot
hozó Etikai Bizottság tagja volt.

Az etikai eljárás során minden esetben súlyosbító körülményként értékelendő, ha az eljárás alá vont
személy vagy annak képviselője – a jogi képviselőt is beleértve – nyilvánvalóan alaptalan vagy
ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, és ezzel az eljárást akadályozza illetőleg
hátráltatja.
6.3. Etikai eljárás:
Az etikai eljárás lefolytatása és az etikai kötelezettségszegés kivizsgálása a fentiek szerint létrehozott
Etikai Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik. Nem indítható etikai eljárás, ha az Egyesület
Elnökének az etikai kötelezettségszegésről történő tudomásszerzése óta 60 (hatvan) nap eltelt
(szubjektív elévülési határidő) vagy maga az etikai kötelezettségszegés elkövetése óta több mint 1
(egy) év eltelt (objektív elévülési határidő); mely objektív elévülési határidő a külföldön történt
etikai kötelezettségszegés esetén az eljárás alá vont személy Magyarországra történt visszaérkezésétől
számítandó. Az etikai eljárás e tekintetben az Etikai Bizottság létrehozásával megindítottnak
tekintendő.
Az Etikai Bizottság a létrehozásától számított 8 (nyolc) napon belül írásban értesíti az eljárás alá
vont személyt a vele szemben indított etikai eljárásról, mely értesítésnek tartalmaznia kell:
 az Etikai Bizottság tagjait;
 az etikai eljárás tárgyát és a megindításának alapját;
 az etikai eljárás alapjául szolgáló cselekményt, magatartást vagy egyéb etikai kötelezettségszegést;
 az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokat (tanú, okirat, felvétel, stb.) vagy a már előterjesztett,
de még nem foganatosított esetleges bizonyítási indítványokat;
 az eljárás alá vont személy meghallgatásának illetve a tárgyalás időpontját és helyét;
 az eljárás alá vont személy arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az etikai eljárás során jogi
képviselőt is jogosult igénybe venni annak 8 (nyolc) napon belül az Etikai Bizottság elnöke felé
történő egyidejű bejelentése mellett.
A fentiek szerinti értesítéshez egyidejűleg csatolni kell az etikai eljárás elrendelésének alapjául szolgáló
írásbeli dokumentumokat. A meghallgatást illetőleg tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról felek az
értesítést legalább a tárgyalás előtt 3 (három) munkanappal megkapják. Ha az eljárás alá vont személy
kiskorú, úgy az etikai eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell fentiek szerint értesíteni azzal,
hogy a törvényes képviselő köteles az etikai eljárásban részt venni.
Az eljárás alá vont személy személyes meghallgatását illetve a tárgyalást legkésőbb az etikai eljárás
megindításáról szóló fenti értesítés közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül kell megtartani. E
tekintetben az értesítés szabályszerűen közöltnek tekinthető, ha annak saját kezű aláírással igazolt
személyes átvétele megtörtént vagy azt az eljárás alá vont személy Egyesületnél nyilvántartott
lakcímére illetve egyébként a közhiteles nyilvántartásban szereplő lakcímére történt ajánlott
tértivevényes postai küldeményként történt megküldésével, melyre tekintettel az esetleges

címváltozást valamennyi egyesületi tag/alkalmazott köteles az egyesület felé haladéktalanul
bejelenteni.
Amennyiben a fentiek szerint megküldött ajánlott postai küldeményét a posta azért nem tudja
kézbesíteni, mert annak átvételét az érintett megtagadja illetve a posta „nem kereste”, „ismeretlen helyre
költözött”, „cím nem azonosítható”, „átvételt megtagadta”, „kézbesítés akadályozott”, „cím elégtelen” vagy „címzett
ismeretlen” jelzéssel küldi vissza, úgy az igazolt postai feladástól számított 5. (ötödik) munkanapon a
küldemény kézbesítettnek tekintendő (kézbesítési vélelem), és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények
minden további külön jogcselekmény nélkül beállnak; melynek kapcsán a címváltozás elmulasztott
bejelentésére az érintett kimentési okként alappal nem hivatkozhat.
Ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát jogi képviselője útján sem
képviselteti, úgy a tárgyalás megtartására és az ügy érdemi elbírálására csak akkor kerülhet sor, ha az
eljárás alá vonat személyt vagy jogi képviselőjét fentieknek megfelelően szabályszerűen értesítették.
Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont személy vagy annak jogi képviselője írásban
bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, mely esetben a tárgyalás elmulasztásából és
szóbeli nyilatkozattétel hiányából eredő jogkövetkezményeket az eljárás alá vont személy köteles
viselni, utóbb ezzel kapcsolatos kifogást nem emelhet.
Ugyanakkor az eljárás alá vont személy vagy annak jogi képviselője a tárgyalásról szóló értesítés
kézhezvételét követően a tárgyalást megelőző napig írásban jelezheti az Etikai Bizottság elnöke felé,
hogy a tárgyaláson önhibáján kívüli okból – annak igazolása mellett – nem tud részt venni, mely
esetben az Etikai Bizottság elnöke új meghallgatási/tárgyalási időpontot tűz ki azzal, hogy az eljárás
akadályozásával vagy elhúzódásával járó indokolatlan, alaptalan halasztási kérelem az eljárás alá vont
személy terhére értékelendő. A meghallgatás/tárgyalás elmulasztásának utólagos igazolására annak
kitűzött időpontjától számított 3 (három) napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség az Etikai
Bizottság elnökénél teljes körű indoklás és az elmulasztott eljárási cselekmény egyidejű pótlása
mellett.
6.4. Etikai tárgyalás:
Az Etikai Bizottság elnöke az etikai tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vont személlyel
az eljárás megindításához vezető eljárást valamint a terhére róni kívánt kötelezettségszegés
elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait.
Az etikai eljárás illetve tárgyalás során az eljárás alá vont személy illetve jogi képviselője az ügy iratait,
okirati vagy egyéb tárgyi bizonyítékait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, az
érintettekhez illetve tanúkhoz kérdéseket intézhet, továbbá további bizonyítást javasolhat. A
tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, melynek során az Etikai
Bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és
filmfelvételeket szerezhet be, továbbá szükség esetén valamennyi érintett bevonásával szemlét
tarthat.

A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely aláírt
jegyzőkönyvet az ügy irataival együtt kell kezelni. Az eljárás során az lejárás alá vont személy jogi
képviselőt vehet igénybe, akinek meghatalmazását legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor az Etikai
Bizottság elnöke részére be kell mutatni, és az ügy irataihoz csatolni kell.
Ha az ügy egy tárgyaláson nem volt tisztázható, úgy a tárgyalást követő 8 (nyolc) napon belül újabb
tárgyalást kell tartani az ügyben.
Amennyiben az eljárás alá vont személy személyes meghallgatására – tartós akadályoztatása folytán
vagy egyéb objektív okból – az eljárás időtartama alatt annak indokolatlan elhúzódása és késedelme
nélkül nem kerülhet sor, úgy az eljárás megindításához vezető tényállást valamint az etikai
kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait az eljárás alá
vont személlyel írásban kell közölni azzal, hogy álláspontját és védekezését 8 (nyolc) napos határidő
tűzésével terjessze elő az Etikai Bizottság elnökénél.
Indokolt esetben az Etikai Bizottság elnökének döntése alapján az etikai eljárás keretében a tárgyalás
– felek azonosítását lehetővé tevő – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is lebonyolítható
egyidejű hang- és képfelvétel rögzítése illetve annak mentése (archiválása) mellett.
6.5. Határozat és annak közlése:
Az elsőfokú etikai eljárást a megindítástól számított legfeljebb 30 (harminc) napon belül
határozathozatallal kell befejezni, mely határidő indokolt esetben – az ügy bonyolultsága esetén vagy
egyéb méltánylást érdemlő okból – egy alkalommal további 15 (tizenöt) nappal
meghosszabbítható az Etikai Bizottság elnöke részéről. A fenti határidőbe az esetleges
felfüggesztés időtartama nem számít bele.
Az Etikai Bizottság ülését határozathozatal céljából vagy egyéb előkészítő céllal az Etikai Bizottság
elnöke hívja össze. A határozathozatal során az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha annak
ülésén valamennyi tag jelen van. Az Etikai Bizottság határozatát – ülés tartása nélkül – írásban vagy
elektronikus úton is meghozhatja, mely döntéshozatalra az Alapszabály elnökségi döntéshozatalra
vonatkozó rendelkezései megfelelően és értelemszerűen irányadóak.
Az Etikai Bizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg azzal, hogy az ülésről készült
jegyzőkönyvben illetve az írásbeli- vagy elektronikus úton történt döntéshozatal eredményét
megállapító dokumentumban minden esetben rögzíteni kell a meghozott határozat szavazati arányát.
Az Etikai Bizottság az elsőfokú etikai eljárást lezáró határozatában (elsőfokú határozat) az alábbi
érdemi döntést hozhatja:
a.) az etikai kötelezettségszegést megállapítja a 6.6. pontban foglaltak szerinti szankció alkalmazása
illetőleg foganatosítása mellett; vagy
b.) etikai kötelezettségszegés hiányában az eljárás alá vont személyt felmenti; vagy
c.) az eljárást egyéb okból (pl. elévülés) megszünteti.

Az Etikai Bizottság elnöke az elsőfokú határozatot az eljárás befejezésétől számított 8 (nyolc)
napon belül köteles írásba foglalni és az eljárás alá vont személlyel valamint képviselőjével a 6.3.
pontban foglalt kézbesítési szabályok szerint közölni az Egyesület Elnökének egyidejű tájékoztatása
mellett, melynek tartalmaznia kell:
 a határozatot hozó Etikai Bizottság elnökének és tagjainak valamint az eljárás alá vont személy
megnevezését, azonostására szolgáló adatokat;
 az eljárás tárgyának megjelölését;
 a rendelkező részben az érdemi döntést, annak függvényében az alkalmazott szankció fajtáját,
szükség szerint annak mértékét, időtartamát továbbá a határozattal szembeni jogorvoslati
lehetőségről történő tájékoztatást illetve az eljárással kapcsolatban esetlegesen felmerült költségek
viselésére vonatkozó döntést és rendelkezést;
 az indoklásban az eljárás alapjául szolgáló etikai kötelezettségszegés leírását, a releváns tényállási
elemek összefoglalását, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az Etikai Bizottság által
elfogadott vagy mellőzött bizonyítékokat, továbbá a határozat alapját képező jogszabályi illetve
egyesületi rendelkezéseket;
 határozat meghozatalának helyét és időpontját.
6.6. Szankciók:
Amennyiben az Etikai Bizottság az eljárás alá vont személy terhére az etikai kötelezettségszegést
megállapítja, úgy a kötelezettségszegés súlyára, az eljárás alá vont személy előéletére valamint az eset
összes körülményeire figyelemmel alábbi szankciók alkalmazásáról dönthet:
a.) Valamennyi személy esetében:
 írásbeli figyelmeztetés;
 megrovás.
b.) Egyesülettel tagsági vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy
esetében:
 az adott eljárás alá vont személyt a jogviszony keretében megillető kedvezmények
megvonása, csökkentése; beleértve az Egyesület és Alapítványa által nyújtott esetleges
pályázati támogatást, ösztöndíjat, tandíjtámogatást is;
 az adott eljárás alá vont személyt a jogviszony keretében megillető juttatás átmeneti,
legfeljebb 6 (hat) hónap időtartamra legfeljebb 20%-kal történő csökkentése;
 az adott eljárás alá vont személy jogviszonya függvényében pénzbüntetés kiszabása, mely
pénzbüntetés mértéke a jogviszony keretében az Egyesület részéről biztosított juttatás (pl.
munkabér, megbízási díj, stb.) 2 (kettő) havi mértékét nem haladhatja meg;
 tevékenységétől történő eltiltás határozott időtartamra, de legfeljebb 6 (hat) hónapra, mely
eltiltás időtartama alatt – amennyiben egyébként jogviszonya keretében díjazásban részesül
– díjazásra nem jogosult;

 Egyesületből történő kizárásának vagy az Egyesülettel fennálló szerződésnek azonnali
hatályú rendkívüli felmondással történő megszüntetése; melyről az Etikai Bizottság
indítványa alapján az arra jogosult egyesületi szerv dönt.
c.) Szülő, törvényes képviselő és más hozzátartozók esetében:
 mérkőzés, edzés vagy egyéb egyesületi rendezvény látogatásától történő időszakos eltiltás;
 mérkőzés, edzés vagy egyéb egyesületi rendezvény látogatásától történő végleges eltiltás;
A 6.6./ a.)-c.) pont szerinti egyes szankciók egyidejűleg egymás mellett párhuzamosan is
alkalmazhatók, amennyiben az az eset összes körülménye illetve az eljárás alá vont személy korábbi
magatartása, előélete alapján szükségesnek és indokoltnak mutatkozik. Amennyiben az Egyesületet az
etikai kötelezettségszegés folytán kár is éri (pl. szövetségi pénzbüntetés, eszközkár, stb.), úgy azt az
Egyesület jogosult az eljárás alá vont személlyel szemben – a fenti szankciók alkalmazásán túlmenően
illetve attól függetlenül is – teljes egészében érvényesíthető.
Az Etikai Bizottság 6.6./ a.)-c.) pont szerinti egyes szankciók közül alkalmazandó szankciót belátása
szerint – az eljárás alá vont személyre és az eset összes körülményeire figyelemmel – határozza meg
és szabja ki azzal, hogy ugyanaz a szankció ismételten is kiszabható illetve az alkalmazott szankció
végrehajtása legfeljebb 1 (egy) év próbaidőre (továbbiakban: próbaidő) felfüggeszthető.
A szankció meghatározása és kiszabása során súlyosbító körülményként értékelendő, ha a fegyelmi
eljárás alá vont sportoló visszaesőnek minősül, különösen, ha korábban ugyanolyan vagy hasonló
súlyú etikai kötelezettségszegést, vétséget követett el (különös visszaeső). E tekintetben visszaesőnek
minősül az a személy, akinek terhére etikai kötelezettségszegés, vétség elkövetését az újabb
kötelezettségszegés időpontját megelőző 1 (egy) éven belül jogerősen megállapították, azonban az
egyes szankciók mértékét illetően meghatározott korlátok ebben az esetben is irányadóak.
Az eljárás alá vont személyt minden esetben megilleti az ártatlanság vélelme, azonban az Etikai
Bizottság indokolt esetben az eljárás megindításakor vagy annak időtartama alatt bármikor dönthet az
eljárás alá vont személy jogviszonyának, illetve az edzések, mérkőzések, egyes egyesületi
rendezvények és események látogatási jogának felfüggesztéséről (továbbiakban: felfüggesztés) azzal,
hogy amennyiben az etikai kötelezettségszegés sportszerűtlen viselkedésben nyilvánult meg, vagy az
etikai kötelezettségszegést egyébként fénykép- vagy filmfelvétel egyértelműen igazolja (pl. nézőtéri
rendbontás), úgy az eljárás alá vont személy az etikai eljárás idejére automatikusan felfüggesztésre
kerül. Amennyiben az adott személy esetében újabb etikai kötelezettségszegésre és etikai eljárás
megindítására próbaidő alatt kerül sor, úgy az eljárás alá vont személy ugyancsak automatikusan
felfüggesztésre kerül az újabb etikai eljárás időtartamára.
6.7. Tisztségviselő vagy más kiemelt személy etikai kötelezettségszegése:
Amennyiben az eljárás alá vont személy az Egyesület tisztségviselője, vezetőedzője, csapatkapitánya
illetve az Egyesület Alapítványának kuratóriumi tagja vagy egyéb tisztségviselője, úgy az etikai
kötelezettszegés megállapítása esetén a 6.6. pontban foglaltakon túlmenően illetve azok mellett

további jogkövetkezményként az adott pozícióból történő visszahívás illetve eltávolítás is
kezdeményezhető az arra illetékes szervnél/személynél az Etikai Bizottság részéről méltatlanság
okán. Az erre irányuló megkeresésre az illetékes szerv illetve személy 30 (harminc) napon belül
köteles indokolt válasszal élni az Etikai Bizottság felé.

6.8. Jogorvoslat:
Az Etikai Bizottság elsőfokú határozatával szemben az eljárás alá vont személy illetve az akinek jogát
vagy jogos érdekét a határozat egyébként érinti a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon
belül fellebbezéssel élhet és jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Etikai Bizottság elnökénél
(továbbiakban: fellebbezés). Amennyiben a fent meghatározott fellebbezési határidő fellebbezés
előterjesztése nélkül telik el, úgy az Etikai Bizottság elsőfokú határozata jogerős és végrehajtható.
A jogorvoslati határidő lejártát követő további 3 (három) munkanapon belül a
fellebbezést/fellebbezéseket az Etikai Bizottság elnöke az eljárás során keletkezett iratokkal és egyéb
bizonyítékokkal együtt továbbítja az Egyesület Elnökének azzal, hogy az etikai kötelezettségszegés
kapcsán másodfokú (jogorvoslati) szervként az Egyesület Elnöksége jár el. Az Egyesület Elnöke a
fentiek szerint részére továbbított fellebbezés kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül
intézkedik az Egyesület Elnökségének további 15 (tizenöt) napon belüli időpontra történő
összehívásáról a jogorvoslati kérelem megvitatása és a fellebbezés elbírálása céljából azzal, hogy
egyebekben az Elnökség összehívására és döntéshozatalára az Elnökségre vonatkozó jogszabályi,
alapszabályi és egyéb rendelkezések megfelelően és értelemszerűen irányadók az összeférhetetlenségi
szabályok alkalmazása mellett.
Az Elnökség, mint másodfokú (jogorvoslati) szerv az Etikai Bizottság elsőfokú határozatát a
fellebbezés alapján megvizsgálja, és azt:
a.) hatályon kívül helyezi az első fokon eljárt Etikai Bizottságot új eljárásra utasítva az új eljárásra
vonatkozó egyidejű útmutatás mellett;
b.) megváltoztatja; vagy
c.) helybenhagyja.
Az Elnökség, mint másodfokú (jogorvoslati) szerv az Etikai Bizottság elsőfokú határozatát abban az
esetben helyezi hatályon kívül és utasítja az Etikai Bizottságot új eljárásra, ha az elsőfokú etikai eljárás
során olyan eljárási szabálysértés vagy mulasztás történt, amely az érdemi határozatra is kihatott vagy
önmagában megalapozatlanná illetve jogszerűtlenné teszi az elsőfokon hozott döntést.
Amennyiben az Etikai Bizottság elsőfokú határozata az irányadó rendelkezésekkel ellentétes, vagy az
Elnökség, mint másodfokú (jogorvoslati) szerv megítélése szerint okszerűtlen következtetést vagy
indoklást tartalmaz és a döntés meghozatalához valamennyi adat, információ illetve bizonyíték
rendelkezésre áll – és ennél fogva új eljárás lefolytatására utasítás szükségtelen – az elsőfokú
határozatot megváltoztatja a sérelmesnek tartott részében. Amennyiben az Elnökség, mint

másodfokú (jogorvoslati) szerv megítélése szerint az Etikai Bizottság által alkalmazni kívánt szankció
az eset összes körülményeire és az eljárás alá vont személyre figyelemmel méltánytalan, úgy enyhébb
szankció alkalmazásáról is dönthet az elsőfokú határozat megváltoztatásával. A jogorvoslati
eljárásban az Elnökség a fellebbezéshez kötve van, miáltal az elsőfokú határozat csak a fellebbezés
keretei között változtatható meg.
Amennyiben az Elnökség, mint másodfokú (jogorvoslati) szerv megítélése szerint az Etikai
Bizottság elsőfokú határozata mind az eljárási szabályoknak megfelel, mind pedig érdemben és
indokaiban is helyes, továbbá az alkalmazott szankció arányos, úgy az elsőfokú határozatot, mint
érdemben helyes döntést helybenhagyja.

Az Elnökség, mint másodfokú (jogorvoslati) szerv határozatával (másodfokú etikai határozat)
szemben további fellebbezésnek nincs helye, a másodfokú etikai határozattal szemben az eljárás
alá vont személy Egyesülettel fennálló jogviszonyának megfelelő bírósági eljárás
kezdeményezhető az eljárás alá vont személy részéről.

 

7. Az Etikai és Viselkedési Kódex megváltoztatása
Jelen Etikai Kódex az Egyesület 2021. Június 22. napján megtartott Küldött Közgyűlésének 8/2021.
(VI.22 ) Kgy. sz. határozatával került elfogadásra azzal, hogy a továbbiakban a Küldött Közgyűlés az
Etikai Kódex esetleges módosítására az Egyesület Elnökségét hatalmazza fel és elnökségi hatáskörbe
utalja. Az Etikai Kódex esetleges módosítására bármely egyesületi tag illetve egyesületi szerv javaslatot
tehet írásban az Egyesület Elnökénél azzal, hogy amennyiben a módosítási javaslat az Elnökség részéről
elutasításra kerül, úgy az az indítványozó részéről a soron következő Küldött Közgyűlés napirendi
pontjaként is indítványozható és ez esetben arról a Küldött Közgyűlés dönt.
8. Vegyes rendelkezések
Jelen Etikai Kódex az Egyesületnél szokásos módon kerül kihirdetésre és közlésre, továbbá ezzel
egyidejűleg az Egyesület ill. szakosztályi honlapján közzétételre, mely közléssel illetőleg
közzététellel az Etikai Kódex hatályba lép.
Fentiek irányadóak az Etikai Kódex esetleges módosítására és annak hatályba lépésére is azzal,
hogy az Etikai Kódex és esetleges módosításai közzétételéről minden esetben az Egyesület
Elnöke köteles gondoskodni.
Az Egyesülettel jogviszonyt létesítő személyekkel a hatályos Etikai Kódex rendelkezéseit
ismertetni kell illetve fel kell hívni figyelmét annak betartására, melyről a jogviszony létesítésekor
– annak feltételeként – az adott személy saját felelősségére nyilatkozni köteles. A jelen Etikai
Kódex hatálya alá tartozó illetőleg azzal érintett azon személyek, akik az Egyesülettel egyébként
jogviszonyban nem állnak (pl. szülők, hozzátartozók, szurkolók, stb.) az edzésre, mérkőzésre vagy
egyéb egyesületi rendezvényre, eseményre történő belépésükkel illetve részvételükkel a jelen
Etikai Kódex rendelkezéseit – külön erre irányuló nyilatkozat nélkül is – magukra nézve
kötelezőnek fogadják el, mint részvételi feltételt.
Szeged, 2021. június 22.

A kiadvány hiteléül:

Kővári Árpád
Elnök