Hírek
Kezdők (3-8)
Szupermini (U-8)
Mini (U-10)
Előkészítő (U-12)
Kölyök (U-14)
Serdülő (U-16)
Ifjúsági (U-18)
Felnőtt

Fél éve érkezett Szegedre a román Marius Gliga (51), aki a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű jégkorongcsapatánál vezetőedzőként, a Magyar Jégkorong Szövetségnél pedig mentoredzőként állt munkába. Elmondta, merre tart a térség jégkorongsportja, és hogy miért szeret a megyeszékhelyen élni. 


– Fél éve érkezett Szegedre. Mit sikerült ezalatt megvalósítania a terveiből?
 – Szerencsére a szezon elején több felkészítőtáborba is eljutottam, sok időt töltöttem a játékosokkal, így megismerhettem őket. Ezeket kiértékeltük, és megterveztük a személyre szabott edzői oktatási stratégiát. Tudtuk, hogy minden program hatékonyabbá válik, ha fejlődnek az edzőink. Ez meg is valósult. Szervezettebb, hatékonyabb a stáb, a gyerekek pedig úgy fejlődtek, hogy mókázásra is maradt idő. Nagyon elégedett vagyok azzal, amit eddig elértünk. A következő lépés, hogy a játékosok versenyképesebbé váljanak, ehhez minél nagyobb bázisra van szükségünk a felvételi programunkból. Jól állunk, de türelmesnek kell lennünk, amíg a jó eredmények is megérkeznek. 

– A szegedi klubnak az U8-as korosztálytól az U18-asig van csapata. Hogyan értékeli ezek helyzetét? 
– Az U10-es és U12-es korcsoportokra fókuszálunk leginkább, ezekben a gyerekek sokat fejlődtek. Jelenleg is értékeljük az eredményeket, a feltárt hiányosságokra pedig még jobban figyelünk majd, ehhez igazítjuk a gyakorlatokat. Az idősebb korcsoportoknál szintén dolgoztunk a taktikai elemek fejlesztésén. Nincs könnyű dolgunk, mert itt életkorban és tudásban nagy eltérések lehetnek a játékosok között. Szeretnénk egységesen, csapatként fejleszteni az erősségeiket. Az U8-as korosztály fontos alapot jelent. A fejlődés érdekében összehoztuk ezt a korcsoportot az iskolai programunkkal: ebben az alapfokú korcsolyázást és hokitudást tanítják a gyerekeknek hetente három alkalommal, hogy gyorsabban illeszkedjenek be a csapatainkba. 

– Tehetségekből nincs hiány, több szegedi nevelésű hokis szerepel a korosztályos válogatottakban. Ki lehet emelni néhány játékost a korosztályokból?
– A nyolcéveseknél Hemmert Gábort és Molnár Noelt említeném, a tízéves korcsoportból Jernei Mátét, Mák Mártont és Rózsa Marcellt. Itt néhányan, például Kókai Márk és Fábián Huba olyan ütemben fejlődtek, hogy már az U12-eseknél szerepelnek, ahol Pallós Zsombor, Vas Nándor, Kocsis Gergely, Vörös Henrik és Dobó Ármin is nagy tehetség, ők szintén pályára lépnek az idősebbek között. A kapusaink ügyesebbek lettek, az U8-as Somorjai Andort és az U10-es Veress Bencét kell kiemelnem. A tizennégy éveseknél Faragó Marcell és Wenner Miklós, U16-ban Sánta William és Sebők Krisztián, U18-ban Csanády Zsombor, Pallós Péter és Borsos Erik tartozik még a legjobbak közé. Minden korosztályban vannak tehetségeink, és nem mindenki a képzettsége miatt, inkább annak a kemény munkának köszönhetően, amelyet a sportágba fektettek. Szeretek közöttük a jégen lenni, de az edzőik azok, akik igazán sokat dolgoznak a fejlesztésükben. 

– Mi lesz a legnagyobb cél a közeljövőben?
– Szeretném azt látni, hogy a szegedi csapatok versenyképesebbé váljanak a budapesti riválisokkal szemben. Ez bizonyítja majd, hogy jó a fejlesztési programunk, és ezzel még több gyermeket tudunk megnyerni a jégkorongnak.

– Mentoredzőként az egész dél-alföldi régióért felel. Hogy áll a sportág más városokban?
– Eddig nincs okunk panaszra. Békéscsabán, Makón és Kecskeméten sikeres toborzási programunk volt, pedig ezekben a városokban nincs múltja a jégkorongnak. Nő a játékosok száma, ám az infrastruktúrán még van mit javítani. A legnagyobb kihívás az lesz, hogy nyáron, jégmentes időszakban megtartsuk a gyerekeket. Az ottani edzőknek kevés a tapasztalatuk, de becsülettel teszik a dolgukat, motiváltak. Bízom benne, hogy Szeged a többi város számára példakép lesz. 

– Amikor épp nem tart edzést, mivel tölti az idejét Szegeden?
– Őszintén mondom, hogy jó itt élni. Szeretek a szabadban lenni, aktívan tölteni az időmet. Ez az, ami itt megvan, de a legutóbbi három évben, Katarban hiányzott a hőség miatt. Sokat biciklizem a feleségemmel a Tiszánál, sétálgatunk a belvárosban, beülünk egy kávéra valahová. Egyelőre ezekre jut idő, de ha kevésbé lesz zsúfolt a szezon, szeretnénk majd túrázni, feltérképezni a környéket.