A jégkorong két csapat által jégpályán, ütőkkel játszott, rendkívül gyors, labdajáték. Az öt mezőnyjátékos és egy kapus által alkotott együttesek háromszor húszpercnyi játékidőben mérkőznek egymással, s céljuk, hogy a tömör, vulkanizált gumiből készült fekete korongot minél többször juttassák be az ellenfél kapujába.

Egészen pontosan senki sem tudja, hogy ki és mikor találta fel mára talán a legnépszerűbb téli sportnak számító jégkorongot: jó néhány teória létezik a kialakulásával kapcsolatban.
Az 1980-as évek közepéig az volt az általánosan elfogadott tézis, hogy a jégkorong az angol gyeplabda és az indiánok lacrosse nevű játékának keverékéből eredeztethető. Már csak azért is, mert Nagy-Britanniában és Franciaországban 500 éve rendkívül népszerű volt a gyeplabda, amelyet a tél beköszöntésével a befagyott tavakon, folyókon is előszeretettel űztek. Ezzel együtt a ma ismert jégkorong őshazája minden kétséget kizáróan Kanada, ugyanakkor meg kell említeni: a játék észak-amerikai elterjedésében minden bizonnyal az angol katonák játszották a főszerepet az 1800-as évek derekán. A sportág történetének első két csapata – a McGill Főiskola és a Victoria együttese – Montrealban alakult meg 1881-ben. Kezdetben még kilenc, majd hét játékosból állt egy csapat, s a mérkőzések két órán át tartottak.

A Kanadai Amatőr Szövetség 1891-ben írta ki az első nemzeti bajnokságot, az első válogatott meccset pedig 1897-ben vívta – természetesen – Kanada és az Egyesült Államok társulata. A jelenleg is legnagyobb és legerősebb liga, az NHL (National Hockey League, azaz Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga) 1892-ben alakult meg, de említett nevét csupán 1917. november 22. óta viseli. Az liga első győztesének Lord Stanley, az angol királyság kanadai kormányzója ajánlott fel trófeát 1893-ban, s a sorozat győztese máig ezt a serleget, a Stanley Kupát emeli a magasba a NHL-döntőt követően. Az Egyesült Államok klubjai az 1920-as évektől kapcsolódtak be a küzdelmekbe, s a lebonyolítás – többszöri átszervezést követően – 1970 táján állandósult.

A Nemzetközi Jégkorong Szövetséget (IIHF) európai nemzetek alapították 1908-ban, Párizsban. Az eltérő versenyrendszer miatt Kanada és az Egyesült Államok csak tizenkét esztendővel később, 1920-ban lépett be a szervezetbe. Az első Európa-bajnokságot 1910-ben rendezték, s a sportág 1920-ban már az olimpiai programban is helyet kapott. Az első hivatalos világbajnokságot 1924-ben – a téli ötkarikás játékok keretében – írták ki; a női csapatok 1998-ban mutatkoztak be az olimpián. A vb-ket az 1950-es évektől három, 1990-től pedig már négy, játékerő szerinti kategóriában rendezik. Az NHL legjobbjai 1998-ig nem vehettek részt a világbajnokságokon.

Magyarországon a XX. század elején a tengerentúli hoki és az európai futball keverékét, a bandyt (jéglabda) űzték előszeretettel, így hazánkban ez a sportág tekinthető a jégkorong előfutárának. Az 1920-as évek elején aztán végképp teret hódított magának a jéghoki, s a sportág fellendüléséhez nagy mértékben hozzájárult, hogy 1926-ban, Budapesten átadták a kontinens első műjégpályáját, a városligeti létesítményt. Az első mérkőzést 1925-ben játszották a Budapesti Korcsolyázó Egylet és egy bécsi csapat részvételével, míg az első „valódi” jégkorongegyüttest a Magyar Hockey Club szervezte. A bajnoki premiert 1937-ben tartották, noha a válogatott már 1927-ben szerepelt az Eb-n, és a harmadik helyet szerezte meg. A sportág hazai irányítása hosszú évtizedeken át a korcsolyasportokat is magába foglaló Magyar Jégsport Szövetségen belül működött, ám 1988-ban megalakulhatott az önálló Magyar Jégkorong Szövetség.

A sportágat sokáig csak a fővárosban űzték, ráadásul a fedett pályák hiánya miatt szezonális játékként tartották számon. Az 1980-as évektől komoly fejlődés kezdődött: Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Jászberényben, Miskolcon, s az ország további településein épültek létesítmények. A nemzeti csapat sokáig a világbajnoki C, majd a B csoportban szerepelt, ám 2008-ban sporttörténeti sikert ért el Japánban: kivívta az elitkategóriában szereplés jogát. Noha a 2009-es, Svájcban rendezett A csoportos vb-n nem tudott megkapaszkodni az élvonalban, s visszacsúszott a „másodosztályba”, a játék a legnépszerűbb sportágak közé tartozik hazánkban, s utánpótlás korú játékosok tömegei választják a már évtizedekkel ezelőtt a XXI. század sportjának titulált hokit.